Hagyományőrző történelmi-kulturális emléktúra
Az I. Világháború eseményeihez, helyszíneihez kapcsolódó kulturális-történelmi ismeretterjesztő emléktúra, a nagy háború történelmi eseményeit idézi fel az egykori hadszíntereken. A hősökről és áldozatokról a helyszíneken emlékezünk. Így próbáljuk a társadalmi emlékezetet ébren tartani, hozzájárulva a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló nemzeti és európai identitás erősítéséhez.
Egykori honfitársaink, bajtársaink tiszteletére katonaszakmai támogatással járjuk végig a frontvonalak éveinek meghatározó helyeit az egykori Osztrák-Magyar Monarchia, a Magyar Királyság területén.
1., nap: Budapest - Lendva
Lendvára, a szlovéniai magyarság szellemi központjába utazunk (bakancslistás helyszín). Ismerkedünk a 820 éves város magyar értékeivel. A szakrális Szentháromság-kápolna, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Mura-völgyre; a török kiűzésének kápolnája, Hadik Mihály kapitány üveg koporsójával; a Bánffy-Esterházy várkastély, benne Zala György emlékszobájával és a néprajzi gyűjteménnyel. Lendva híres szülötte Zala György, aki a Hősök tere és az aradi Szabadság-szobor alkotója. A belvárosban elsétálunk a barokk Szent Katalin plébániatemplom (benn a Szent István szoborral), a Makovecz Imre által épített kultúrpalota és és a ma kiállítóteremként működő egykori zsinagóga mellett, majd utazunk a szlovén fővárosba, Ljubljanába.
Szállás Ljubljanában.
2., nap: Görz – Doberdo-fennsík - Kobarid
Görz/Gorizia mellett, a várost elhagyva, az olasz határnál elérjük a Doberdo-fennsíkot: a St. Michele-hegyen múzeum, majd séta a magyar kavernák és lövészárkok világában. Tiszteletünket tesszük Visinte-n a magyar kápolnánál.
Közösen elénekeljünk őseink nótáját: "Kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám." A kesergő katonadalt fújták dédapáink, akik szerencsésen visszatértek a festői szépségű Isonzó folyó mentén elterülő halálmezőről, amelynek hallatán - Doberdo - ma is elborzadunk. Redipugliaban az olasz katonai temetőt és monumentális hősi emlékművet keressük fel, majd Foglianoban az osztrák–magyar katonai temetőt. Felmegyünk a Doberdó-fennsík sziklái közé, hogy a Monte sei Busi-n kavernákhoz, az egykori frontvonal védelmi állásaihoz jussunk.
Az I. világháborúban, 1917 őszén az észak-olaszországi front a Velencei-öböltől északra a Dolomitok, a Karni-Alpok és a Juliai-Alpok vonalán félkörívben húzódott. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadvezetése, attól tartva, hogy az olaszok Doberdón keresztül áttörnek keletre és elfoglalják az akkoriban hozzánk tartozó, Auszria-Magyarország részét képező Triesztet, ezért elhatározta, hogy egy közösen indítandó támadáshoz hét további gyaloghadosztályt bocsát a Caporettóval szemben felvonult nyolc osztrák-magyar hadosztály rendelkezésére. A front főparancsnok Jenő főherceg lett.
Szállás Kobarid/Caporettoban.
3., nap: Kobarid – Kolovrat – Ljubjana
Reggeli után az 1917 őszi caporettoi áttörés emlékhelye: Kobarid, olaszul Caporetto. Itt az első világháborús múzeum, amely 1993-ban "a legjobb Európai Múzeum" címet is elnyerte, az Isonzo front I. világháborús eseményeit mutatja be. A gyűjteményekben többek között magyar katonai relikviák, fegyverek tekinthetők meg, illetve egy élethűen rekonstruált bunker, ahol egy valódi csata hangjai mellett hallgathatjuk meg egy katona korabeli beszámolóját.
Történelmi séta a Kolovrat szabadtéri múzeum területén. Kirándulás a Kolovrat hegyre. Láthatunk itt gyalogsági és tüzérségi harci állásokat, lövészárkokat és kavernákat, amelyeket a caporettói áttörés során, a 12. isonzói csatában a központi hatalmak seregei elfoglaltak. Kobarid és Tolmin között, az Isonzó jobb partján a Kolovrat-hegygerinc magasodik, ahonnan kiváló kilátás kínálkozik az egykori Isonzó-frontnak Kanintól és a Krntől Sveta Goráig (Monte Santo) terjedő szakaszára, a déli irányban pedig a Veneto régión és a Friuli–Venezia Giulia síkságán át egészen az Adriai tengerig.
A látnivalók közt egykori magyar parancsnoki és figyelőpontok, géppuska- és tüzérségi állások, kavernák, valamint lövészárkok hálózata szerepel. A kolovrat-hegygerinci szabadtéri múzeum egyben határon átnyúló múzeum is, hiszen egyes részei a szomszédos Olaszországban folytatódnak. Megemlítjük a személyes bátorságával kitűnt Bertalan Árpádot, a magyar katonai ejtőernyőzés későbbi atyját, aki október 24-én tizenöt fős rohamcsapat élén három olasz állást vett be, és jelentős hadizsákmányt, több száz foglyot ejtett
1917. Október 24-én heves tüzérségi tűzzel errefelé kezdődött az osztrák-magyar-német támadás, lényegében a 12. isonzó csata. Caporettónál áttörték a 2. olasz hadsereg vonalait, október 27-én az olaszok az Isonzó egész vonalán megkezdték a visszavonulást. Október 28-án a Központi Hatalmak elfoglalták az olaszok által kifosztott Udinét, majd az osztrák–magyar alakulatok bevonulnak a piavei síkságra és csak november 10-én a Piavénél álltak meg.
Az olasz tüzérség fele elveszett: több mint 3000 ágyú és 1700 aknavető. Az osztrák-magyar támadók 3000 gépfegyvert és 300.000 puskát zsákmányoltak.
A 12. Isonzói csata teljes győzelmet hozott a Monarchia számára. A győzelem kiaknázásához azonban már nem maradt erőnk. Ausztria-Magyarországnak nem voltak tartalék hadosztályai, a német erőkre pedig nyugaton volt szükség.
A csata első pillanatait jól érzékelteti ez a rövid idézet:
„Október 24-én, hajnali három órakor gázalarmot jeleztek. Fél négy táján pokoli dübörgés támadt. A mögöttünk lévő hegyek sötétlő lejtőin, mint megannyi vésztűz, ezer és ezer ágyú torkából csapott ki egyszerre a láng. A robbanások borzasztó erővel reszkettették meg a levegőt. A hegyi ütegek éles csaholását elnyelte a nehéz mozsarak vontatott bömbölése. A 30 és feles lövedékek félelmetes vonítással húztak el a fejünk felett. Az alattunk elterülő olasz völgyekre nehéz gáz- és füstfelhő telepedett, amely összefolyt a nedves októberi éjszaka ködével. Jó félóra múlhatott el, amíg a meglepett olasz tüzérség felocsúdott, és vad kétségbeeséssel viszonozni kezdte a mieink ágyúzását. A nagy villás farkú aknák siketítő reccsenéssel robbantak körülöttünk sűrű egymásutánban. A pergő dübörgésben a mindenfelől felcsapó tűz-, láng- és kőzáporban görcsösen, moccanás nélkül tapadtunk a fagyos, éles kövekre. Fejemben homályos gondolatok kóvályogtak. Gépiesen, mintegy villámütésre indult meg az egész rajvonal a kőfalon, a tátongó sziklarepedéseken, a forró gránáttölcséreken és a gőzölgő holttesteken keresztül – előre! ...Mire megvirradt, három rohammal három olasz állást foglaltunk el. A harmadikban pihenőt tartottunk az újabb parancsok megérkezéséig. Kimerülten, reszketve rogytunk le a megmerevedett, viasz-sárga arcú olaszok közé. A hegyekről véres esőlé szűrődött le az árokba, és csörgedező patakocskákban folydogált el alattunk.” (Migend Dezső: Az Isonzótól a Piavéig. Békéscsaba, 1921).
Szállás Ljubljana.
4., nap: Reggeli után ljubljanai városnézés. A belvárosi séta után a vár megtekintése, ahol az 1848-49. évi szabadságharc miniszterelenökét, Gróf Batthyany Lajost tartották fogva kivégzése előtt a császáriak. A magyar nyelvű emléktáblánál virágot helyezünk el. Ezt követően indulunk haza.
Utazás: légkondicionált autóbusszal
Találkozó: az indulás napján reggel 06.30 órakor Budapesten, a Déli pályaudvar CBA élelmiszeráruház felőli oldalán (Mercure hotel mögött).
További felszállási lehetőségek: Székesfehérvár: M7 59 km-nél Shell kút, Siófok: M7 94 km-nél MOL kút, Nagykanizsa – TESCO parkoló, illetve az útvonal figyelembevételével előre egyeztetett helyen.
Szállás: Ljubjanában és Kobaridban, középkategóriájú szállodában, vagy panzióban.
Ellátás: reggeli, igény estén félpanzió.
Figyelem: A körutazás Európai Uniós tagállamokat érint, magyar állampolgárok érvényes útlevéllel, vagy személyi igazolvánnyal vehetnek részt.
Az ár tartalmazza: utazás, szállás, reggeli, idegenvezetés. Az ár a belépőket nem tartalmazza, erre kb. 34 Euro/fő szükséges.
